Kapcsolat

Tel: +36/30-500-6196
E-mail: faiskola@fuveszkert.eu

www.fuveszkert.eu

Nyitvatartás:

Március, Április, Május, Június

Hétfő: 8 -17 30

Kedd: 8 -17 30

Szerda: 8 -17 30

Csütörtök: 8 -17 30

Péntek: 8 -17 30

Szombat: 8 -17 30

Július, Augusztus, Szeptember, Október

Hétfő: 8 -17 30

Kedd: 8 -17 30

Szerda: 8 -17 30

Csütörtök: 8 -17 30

Péntek: 8 -17 30

Szombat: 8 -16

Vasárnap: zárva

November

Hétfő: 8 -16

Kedd: 8 -16

Szerda: 8 -16

Csütörtök: 8 -16

Péntek: 8 -16

Szombat: 8 -13

Vasárnap: zárva

Télen kertészetünk zárva tart.

Megosztás

Facebook

Rhododendron ápolás

2012.02.22.

Mit kell tenni, hogy a növényei hosszú éveken keresztül szépen virítsanak? Fogadja meg tanácsainkat és a virág meghálálja a gondoskodást!

A rhododendron, azaz magyar nevén a havasszépe, fajok és fajták száma több ezerre tehető. A következő csoportokra oszthatjuk őket:

  • Rhododendron-hibridek: nagy virágzat; örökzöld, nagyméretű lomblevelek
  • Yakushimanum-hibridek: kompakt növekedés, nagyon gazdag virágzás, kihajtáskor filces bevonat a levélen, később csak a fonákon
  • Rhododendron vad fajok és ezek hibridjei: vegyes csoport
  • Japán azálea fajták: kisméretű, örökzöld vagy félörökzöld lomblevelek, gazdag virágzás
  • Knapp-Hill hibridek: lombhullató fajták szép őszi lombszínnel, nagyméretű virágok.

Virágaik a tiszta kék szín kivételével a színskála valamennyi árnyalatát felvonultatják. Méretükben is nagy a különbség, a talajtakaró fajtáktól kezdve (kb. 30cm) az akár a 6 m magasra megnövő termetes bokrokig találunk fajtákat. Nem csak színben és méretben van nagy különbség a rhododendronok között, hanem a télállóságban is. Vannak fajták, amik szobanövényként tarthatók, vannak csak mérsékelten- (-16°C-ig), és vannak teljesen télállóak (akár -27°C--30°C-ig).

Árudánkban a Magyarországon teljesen télálló fajokat és fajtákat forgalmazzuk. Ha rhododendront vásárol kertjébe, néhány szabályt be kell tartson ahhoz,hogy növénye egészségesen fejlődjön.

                Milyen helyet szeret a rhododendron?

TALAJIGÉNY:

A havasszépe sekélyen gyökeresedik. Ez azt jelenti, hogy gyökérzete nem hatol 50-60 cm-nél mélyebbre. Fontos, hogy laza, levegős, humuszban gazdag és jó vízáteresztő talajt tudjunk biztosítani számára. Savanyú talajt kedvelő, tehát 4.2-5.5 pH értékű ültetőközeg a megfelelő a számára.

talaj kémhatása Magyarországon
  Ha kertünkben a föld semleges, vagy enyhén savanyú kémhatású, akkor az ültetőgödörbe keverjünk rhododendronföldet, balti vagy osli tőzeget (lehetőleg előre nedvesítve), fenyőkérget, fenyőtűt, humuszban gazdag komposztot.

Ha talajunk enyhén homokos, akkor az biztosan jó vízáteresztő képességű, jól át tud levegőzni, viszont nagyon gyorsan kiszárad és kevés tápanyagot tud megtartani. A szervesanyag bevitel így még fontosabb ahhoz, hogy növényünk jól érezze magát.

Ha löszös, meszes talajba ültetünk, elkerülhetetlen a földcsere. Lassú és kis növekedésű fajtánál 30-40 cm, erős növekedésűnél 50-60 cm mélységű és a növény gyökérlabdájánál 2-3-szor nagyobb átmérőjű legyen az ültetőgödör. Ilyenkor célszerű ezt elszeparálni a környező talajtól a mészbemosódás megakadályozása miatt. Ajánlott a magasított ágy használata, vagy akár egy lesüllyesztett, perforált nagy dézsába is kiültethetjük kedvencünket. Ekkor is fontos a jó vízelvezetés biztosítása, ne tudjon pangó víz keletkezni.

FÉNYIGÉNY:

                Legideálisabb egy félárnyékos hely, nagyobb bokrok, fák közelében, ahol még megfelelő mennyiségű fényt kap. Egy fal árnyéka is megfelelő lehet, ha ez a növényt a déli nap melegétől védi. Vigyázat! A rhododendron azonban nem árnyéki növény. Megfelelő mennyiségű fény szükséges a növény egészséges növekedéséhez, és bő virágzásához. Ha mély árnyékba ültetjük, kevesebb virágot fog hozni, a bokor pedig fellazul. Csapadékos években pedig a levél bőrszövetén algák telepedhetnek meg, tovább rontva a fény hasznosulását.

A fenyők a megfelelő árnyék biztosítása mellett segítik a savanyú talaj fenntartását. Ideális társnövények lehetnek a mélyen gyökerező, laza árnyékú fák. Ilyen a tölgy, a magnóliák, az aranyeső, a díszcseresznyék, a különböző gyümölcsfák. Ha juhar-, gesztenye-, hárs-, nyír-, nyár– vagy fűzfát választ árnyékoló növénynek, a rhododendront a koronacsurgón kívül ültesse, így elkerülheti a gyökérkonkurenciát.

VÍZIGÉNY:

                A rhododendron nem „mocsári” növény! Szereti a nedves, de jól szellőzött talajt. Nem viseli el a pangó vizet, amiként a száraz talajban sem érzi jól magát. Nyáron egy hosszan tartó száraz időszakban természetesen a reggeli, vagy alkonyati időszakban szükség lehet a vízpótlásra. De vigyázzunk, a túl gyakori és felesleges öntözéssel ugyanúgy árthatunk növényünknek. Túl sok tápanyagot mosunk ki a földből, elszaporodhatnak a gombabetegségek a gyökérzeten, elhalhatnak a gyökerek a levegőtlen talajviszonyok miatt. Friss ültetésű növénynél még fokozottabban kell figyelni az egyenletes vízellátásra.

Besodródott levelekTélen az örökzöld rhododendronok ugyanúgy párologtatnak. hosszan tartó száraz időszak esetén a fagymentes napokon pótoljuk a vízveszteséget. Ha a talajban a felvehető víz mennyisége lecsökken, a növény levelei védekezésül szivarszerűen összesodródhatnak, ez a jelenség normális, így védekezik a növény a kiszáradás ellen. Tartós, száraz hidegben örökzöld rhododendronjainkat óvhatjuk a naptól és a széltől, ezzel elkerülhetjük kiszáradásukat.

A legideálisabb öntözővíz az eső, gyűjtsük ezt, főleg, ha a vezetékes víz nagyon kemény.

ÜLTETÉS:

                A legideálisabb időszak a rhododendronok ültetésére tavasszal, március elejétől május végéig, illetve ősszel, szeptember elejétől november közepéig tart. Ültetés előtt a gyökérlabdát merítsük víz alá, míg az összes légbuborék felszáll (kb. 1-5 perc), így a növény elég nedvességet vesz fel.

Készítsük el az ültetőgödröt, aminek 2-3-szor szélesebbnek, de csak kicsivel mélyebbnek kell lennie a földlabda méreténél. Körülbelül 50-70% tőzeget keverjünk a kerti földünkhöz, kivéve ha meszes a talajunk. Ezzel töltjük fel az ültetőgödröt. A növénynek a jó begyökeresedéshez szüksége van a jól előkészített és fellazított talajra. A rhododendronok gyökerei nagyon levegőigényesek, vigyázzunk arra, hogy ne ültessük őket túl mélyre. A földet óvatosan tömörítsük, majd utána alaposan öntözzük be. Későbbiekben is tartsuk nedvesen a talaját, de vigyázat, a pangó vizet nem kedveli!

TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS:

                Ahhoz, hogy növényünknek egészséges lombja legyen, és bőségesen virágozzon, szükséges a rendszeres tápanyagvisszapótlás. Ehhez javasoljuk a szabályozott tápanyagleadású trágyákat, ezekkel el tudjuk kerülni a túl magas tápanyagszint okozta gyökér és lombkárosodást. Emellett a kimosódó műtrágya sem szennyezi a talajvizet.

A már begyökeresedett rhododendronjainkat évente kétszer érdemes tápoznunk. Először április közepén, a virágzás előtt 3-4 héttel, majd másodszor kisebb mennyiségben virágzás után május végén, június elején. Ha hosszú hatástartalmú trágyát használt (7 hónapos vagy ennél hosszabb feltáródásút), akkor elég az évi egyszeri kijuttatás is. Tavaszi ültetésnél 2-3 hét után tápozhatjuk először, őszinél csak a következő tavasszal. Az ajánlott adagolás 40 cm-es növényméretnél 30-35 g (1 maréknyi), 100 cm nagyságnál 100 g (3 maréknyi) legyen. A japán azáleák és a lombhullató fajták tápanyagigénye kisebb, kb. 2/3-a a nagylevelű, örökzöld fajtákhoz viszonyítva.

KlorózisHa a növény levelei elvesztik üdezöld színüket, és klorotikussá válnak (az érközök kivilágosodnak, csak az erek mentén marad zöld a levéllemez), ezt valószínűleg a magas pH miatti Fe(vas) mikroelem hiánya okozza. Kiválthatja még az összetömődött talaj, a túl mély ültetés és a túl sok nedvesség is. A kiváltó okok megszüntetése mellett gyors segítségként alkalmazhatunk vaskelát tartalmú lombtrágyát (Savastrene) is.

TALAJMUNKA:

                A rhododendronok gyökérzete nagyon sűrű, és sekélyen, közvetlenül a talajfelszín alatt helyezkedik el. Ezért nem szeretik a talajmunkát a tövük körül. A legegyszerűbb, és a növény számára is a legelőnyösebb, ha a talajt fenyőkéreggel mulcsozzuk. A kéregvastagság ne legyen vastagabb 3-4 cm-nél. Ez véd a gyomosodástól, és a talaj kiszáradását is csökkenti.

VIRÁGZÁS UTÁNI TENNIVALÓK:

                Az elnyílt virágot törjük ki, így rhododendronunk nem hoz magot, erejét inkább a jövő évi virágrügyképzéshez tudja felhasználni. Rögtön az elvirágzás után tegyük ezt meg, amíg még lágy a szára, vigyázva, mert itt már duzzadnak a hajtórügyek, melyek sérülése a következő évi virágzást csökkenti.

METSZÉS:

                Nem kell, de lehet metszeni a rhododendront. Ha csak egy kicsit szeretnénk korrigálni a növény méretét vagy alakját, erre legideálisabb a tavasz, legkésőbb nyár elejéig. A radikális visszavágáshoz a kora tavaszt válasszuk.

A LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK:

                A jó kondícióban lévő növények sokkal kevésbé hajlamosak megbetegedésre, ezért kövessünk el mindent annak érdekében, hogy minden igényüket kielégítsük (talaj-, tápanyag-, víz- és fényigény). A betegségeket sokkal könnyebb megelőzni, mint a már beteg növényt kezelni.

                A rhododendronoknál az alábbi kártevő és kórokozók fellépésével számolhatunk leggyakrabban:

  • Lisztharmat (Micosphera azaleae):Lisztharmat kártétel azálea levélenA lombhullató és japán azálea fajtáknál lép fel. Könnyen felismerhető a levelek letörölhető, fehéres bevonatáról. Fellépése esetén a TOPAS 100 EC-vel 2-3 alkalommal ismételve védekezhetünk. Ez a szer felszívódó és szabad felhasználású.
  • Levéltetvek: Kihajtáskor, az új levelek fonáki részén találhatók. Vírusvektorok is, ezért pl. Pirimorral, Decis 2,5 EC-vel védekezzünk ellenük.
  • Rhododendron csipkéspoloska: A levél színe a kártevő szívogatásától elhaló, és levegővel feltelő sejtek miatt matt zöld, ezüstös. A fonáka barna foltokkal szennyezett. A levéltetűkártételnél leírt szerek itt is hatásosak.
  • Barázdáshátú vincellérbogár (Othiorynchus sulcatus): A lBarázdáshátú vincellérbogár kártételeárva és az imágó egyaránt károsít. Az imágó (a kifejlett bogár) jelenléte csak a leveleken lévő karéjozó rágásnyomokról ismerhető fel. A bogár nem látható, éjjel aktív, a nappali órákat a gyökérzet közé elbújva tölti! Nem tud repülni, a szárnyfedői összenőttek. A lárva még veszélyesebb, a gyökereket rágja. A védekezés ellenük nagyon nehéz. A lárvákat Heterorhabditis fonalférgekkel lehet elpusztítani (NEMATOP). Ezek a lárvában élősködve megölik azt. A védekezési nehézségek miatt, ha karéjozott rágású leveleket látunk a növényen, inkább ne vegyük meg.
  • Levéltetvek: Kihajtáskor, az új levelek fonáki részén találhatók. Vírusvektorok is, ezért pl. Pirimorral, Decis 2,5 EC-vel védekezzünk ellenük.
  • Rhododendron csipkéspoloska: A levél színe a kártevő szívogatásától elhaló, és levegővel feltelő sejtek miatt matt zöld, ezüstös. A fonáka barna foltokkal szennyezett. A levéltetűkártételnél leírt szerek itt is hatásosak.
vissza